Tabán, az egykor volt bulinegyed

Összes bejegyzés

 

A budapesti romkocsmákat majdnem száz évvel megelőzve már volt Budapestnek egy olyan része, amit akár vigalmi negyednek is nevezhetünk. A Tabán volt a 20. század első két évtizedének felkapott szórakozóhelye, éttermekkel, kiskocsmákkal és hangulatos kerthelyiségekkel. Merüljünk el egy kicsit a Tabán hangulatában egy rövid cikk keretében!

A Tabán a budapesti Gellért-hegy, a Vár és a Duna által határolt részen állt egykoron. Korábban önálló település volt, majd a 1700-as évek elején ide költöző szerbek lettek a környék legismertebb lakói. Nem véletlen hívták ezt a részt Rácvárosnak is. Az itt épült kis, egy-két szintes házakban sokáig bortermelők éltek, amíg a filoxéria járvány ki nem pusztította a budai szőlőket. A város fejlődésével a kis Tabán hamarosan új lakosokkal gazdagodott és sorra nyíltak az éttermek és kiskocsmák. A 20. század elején művészek és írók örömmel fordultak meg itt, ha egy kis pihenésre vágytak a város zajától.

A Tabán ismerős lehet Karádi Katalin filmjeiből is, sokszor úgy mutatták be, mint a titkolt szerelmesek menedékét, egy helyet, ahová bármikor elmenekülhettek valódi életük elől. A titkos randevúk mellett komoly kártyapartik, politikai viták és irodalmi kávézások színhelye volt. A Kis balta étterem, az Albekker kocsma, vagy a Bagyik vendéglő voltak a kor leghíresebb helyei. A Régi nyár vendéglőről még operettet is készült, míg a Rudas kocsmába a Rác Fürdő vendégei tértek be egy pohár borra.

A legenda szerint egykor még maga Casanova is járt Budán, a Hadnagy utca 14-es szám alatti házban. A történet szerint a híres kalandor elcsábította a szálló tulajának lányát, amiért a budaiak kevésbé sportszerűen álltak bosszút, hazafele menet megvárták és jól elverték. A történet minden bizonnyal csak kitaláció, de jól mutatja, hogy a Tabánhoz már akkor is legendák fűződtek.

A Tabán sorsa a 30-as években pecsételődött meg, amikor a város fejlesztése miatt lebontották az egész városrészt. A frissen elkészült Erzsébet-híd, a pesti körűt és sugárutak rendszerében egy új városrészt tervetek ide, ami a második világháború miatt sosem épült fel. Hiába protestált ellene Szerb Antal, és a Mélypince számos híres vendége, mint Krúdy Gyula, Budapest vezetése hajthatatlan volt.  Csak pár ház élte túl a bontást, melyek közül a mai ismét vendéglőként működő Czakó utcai fogadó őrzi a régen Tabán emlékét.

Kiegészítő programok

Az oldal sütiket használ

Az oldalon sütiket használunk a forgalom elemzéséhez, hogy teljesebb körű szolgáltatást nyújtsunk a számodra. Ezeket az adatokat megosztjuk analitikai és hirdetési partnereinkkel. Az oldal további használatához kérjük fogadd el a sütik használatát.Adatvédelmi nyilatkozat